Sor-rend

Posted by: jürgen in csak úgy 1 Comment »

Jó hír: vége van az évnek.
Rossz hír: jön egy következő.

Rossz hír: vége van az évnek.
Jó hír: jön egy következő.

______________________________
(Hát igen, néha csak a sorrenden múlik.)

 

Váratlan telefonhívás

Posted by: jürgen in TANDEM No Comments »

Csörög a telefon. Ismeretlen szám.
- Prosím-tessék.
- Jó napot kívánok, xy vagyok és azért hívok, mert…

A bejegyzés a TANDEM blogján folytatódik.

Visszacsatolás

Posted by: jürgen in TANDEM No Comments »

Ahhoz, hogy egy tevékenység örömöt okozzon, szükség van a folyamatos visszacsatolásra, arra, hogy a tevékenység alanya visszajelzéseket kapjon, hogy a munkájának értelme, gyümölcse, eredménye van. Valami ilyesmit állít Csíkszentmihályi Mihály. A saját tapasztalatom azt mondatja velem, hogy igaza van.

A bejegyzés a TANDEM blogján folytatódik.

Nem tudom, mondtam-e, hogy Pätty, az egyik berlini lakótársam, filmeket is forgat. Szerintem egész ügyesen. Legalábbis ez nekem tetszett. Most egy újabb amatőr kisfilmet készítettek egy versenyre. A filmet itt lehet megnézni, s a “vote” gombra szavazni!!! Úgyhogy tessék csak bátran kattintani.

És figyelem: a leányka a filmben meg a másik volt lakótárs, az energiabomba Steffi.

Let`s go, Mädels! :)

Így is lehet…

Posted by: jürgen in politika No Comments »

Ez a ma kicsúcsosodó, a kormánykoalíció széthullásához vezető kormányválság elérte, hogy újra a politika felé fordítsam a figyelmem. Már ahogy napközben a könyvtárban bele-beleolvasgattam a Sme online-tudósításába, éreztem, hogy ez most nem vaktöltényekkel való puffogtatás, hanem valóban ég a puskaporos hordóhoz vezető gyújtózsinór. Este 10 óra körül fel is robbant…

Read the rest of this entry »

Mikor szeptember egyik hétvégéjén épp befejeztük a playback-képzést, Donáth Attilával még mártóztunk egyet a Balatonban mielőtt indultam volna haza. Sok mindenről beszélgettünk, többek között arról is, hogy még ő is folyamatosan képezi magát, dolgozik a saját fejlődésén. Ha ezt egy húsz éves tapasztalattal rendelkező tréner mondja, akkor…

A bejegyzés a TANDEM blogján folytatódik.

Újra Pozsonyban

Posted by: jürgen in Berlin No Comments »

Egy szűk 13 órásra elnyúló vonatút után újra a Líščie Nivy 2-n hajtom nyugovóra a fejem. Nagyon beszédes ez a háromórás késés: szépen kifejezi, milyen szívesen maradtam volna még…

Auf Wiedersehen, Berlin, majd még jövök!

Mikor Pozsonyban felszálltam a vonatra, hogy kiutazzam egy hónapra Berlinbe, még csak három hétre volt szállásom. Valahogy mégse izgultam. Gondoltam, majd találok ez alatt a három hét alatt valamit. Aztán teltek a napok, s alig tettem efelé lépéseket. Szinte már kezdett aggasztani, hogy ennyire nem izgat a dolog. Eltűnt volna belőlem a felelősségtudat, vagy mi?

Read the rest of this entry »

Péntek 22.23
“Moin” – köszön a pincérnő. Szemben Anke és Daniel ülnek. Egy év után újra Brémában!

Szombat 11.47
Sabinéval egy teázóban: vitánk beszélgetésünk a Katolikus Egyházról, a Bibliáról meg Istenről ugyanott folytatódik, ahol egy éve abbahagytuk. Van, ami nem változik…

Szombat 15.53
Korgó gyomor, előttem meg egy gombás pizza. Mégsem kap el a “hát ezt nem hiszem el”-érzés. Eva-Maria még mindig olyan törékeny, hogy rá nem tudok haragudni.

Szombat 23.57
Az utolsó happy hour-kör a koktélbárban, és egy 15 perces dialógus vége Daniellel, ami után töredelmesen bevallom: “So viel Mist am Stück habe ich lange nicht mehr gehört und geredet, Scheiße…” (A szeretetnyelvünk Daniellel kb. olyan, mint Szücsivel… persze, annyi különbséggel, hogy ez a szivatósdi igazi intellektuális kihívást jelent…:)

Vasárnap 12.25
Libabőrös hát és csillogó tekintet a Paulus-Gemeindéban egy gyönyörű gitáros énekkel tarkított nagyon hatásos prédikáció után az evangélikus istentiszteleten. Rég volt ilyen katartikus élményem templomban.

Vasárnap 16.34
“Hey Peteeeeeer, naaaa wie geht´s? (…)  Uuuund, wie sieht´s mit den Frauen aus?” – a javíthatatlan nőcsábász kameruniak. És a változatlanul nyitott szívű, vendégszerető, vidám kameruniak. Meg a ragyogó arcú Steeve miközben meséli, hogy öt év után végre hazalátogat három hétre. Na, ők semmiképp nem maradhattak ki!

Vasárnap 22.17
“Ich scheiße darauf, was in der Bibel steht…” Az utolsó pillanatban sikerül elharapnom a mondat végét, de egy külső – nem hívő? – szemlélődő jót szórakozhat rajta, ahogy egy konok katolikus (én) vitatkozik egy még konokabb luteránussal (Sabine) arról, hogy milyen Isten és hogyan lehet, vagy nem lehet, a mennybe kerülni. A végén kötnek egy egyezséget: a konok katolikus többet fog Szentírást olvasni, a konok evangélikus meg többet fogja egyszerűen csak észlelni és érezni Isten jelenlétét a világban a Biblia nélkül.

Hétfő 12.33
Egy parádés villásreggeli Aaronnal az Alexben. Ez a 24 éves srác nagyon de nagyon emlékeztet valakire…

Hétfő 14.21
Egy erős, férfias kézszorítás Herr Nageltől az egyetemi könyvtár negyedik emeletén és egy “Es war wirklich sehr schön Sie wieder zu sehen”, amiről érzem, hogy sokkal több, mint egy tapasztalt professzor udvariassága.

Kedves brémai barátaim, köszönöm Nektek ezt a szép hétvégét!

Lencsevégre kapva végre

Posted by: jürgen in Berlin 2 Comments »

“Die Mädels aus dem Reihenhaus holen ihre Hüte raus”

avagy

Pätty – én – Steffi

végre egy fotón

Read the rest of this entry »