Miért van az, hogy ha az embernek mikrofont tesznek a szája elé, akkor elkezd ööözni, keresi a szavakat, de ha meg is találja őket, akkor is csak ugyanazokat, hogy mondatszerkesztésben hirtelen átkapcsol a japán nyelvtani szabályokra, s hogy még artikulálni is elfelejt? (Vagy ez máskor is így van, csak nem tűnik fel, mivel nem hallgatom vissza?)
Szóval a Szlovák Rádióban voltunk ma, egy kis reklámot csinálni a szenci ifi találkozónak. Nóri kedvesen mosolygott és kérdezett, mi meg idegesen nyeldestünk és válaszolgattunk. Szerinte nem is volt olyan rossz, sőt! (Miért van az, hogy tudom, hogy biztos mindenkit ezzel nyugtat, mégis hajlamos vagyok elhinni?)
Na, de döntsétek el ti magatok. Itt a felvétel. (Ja, igen, s aki elkezd beszélni, az vagyok én.)
.
P. S.: Két napja ott felejtettem az esernyőmet egy kávézóban Pozsony belvárosában. Ma is arra jártam, megálltam hát, hogy megkérdezzem, nem találták-e meg. Nem gondoltam, hogy ott lesz, csak a lelkiismeretem megnyugtatása végett mentem be. S láss csodát: az esernyő ott volt. Most már eshet megint az eső. De inkább mégse.
április 12th, 2008 at 23:13
En bizony vegighallgattam. Azt hiszem, aki eddig meg vacillalt, a radiomusor utan biztosan eljon. Csak ferjetek be
Sok sikert hozza, aztan majd varjuk a kepes beszamolokat rola.
április 13th, 2008 at 21:04
Koszi! ha minden jol megy, lesz kepes beszamolo is
De ellehet am jonni szemelyesen is, a sajat boron megtapasztalni a filinget >)