Pozsony, (a notebookom szerint) 04.13
Sajnálattal jelentem, hogy megint nem sikerült. Nemhogy az arany nem jött össze, de még érem se lett belőle. Gyurta Dani 200 mellen csak az 5. helyen ért célba. Még az se segített neki, hogy csipás szemmel végigdrukkoltam az egészet. 
Mégpedig elég háborús koleszos körülmények között: a német ZDF-en néztem, a Kossuth Rádión hallgattam a közvetítést. Mert, hát, egy magyar döntőshöz magyar kommentár dukál. Még akkor is, ha a kép és a hang között kb. 5-7 másodperces fáziskésés van. Így amikor Hajdú B. István a nagy hajrá beindításáért rimánkodott a mikrofon mögött Danihoz, mert “csak így maradhat esélye az éremre”, én már láttam, hogy így se. Pedig ha megússza azt az időt, amit az előfutamon, akkor felállhatott volna a dobogóra. Nem a legmagasabb fokára ugyan, de nem is a legalacsonyabbra.
Enyhe csalódás. Ha tudom, nem kelek fel. Pedig én mindent megtettem. Nem tudom, hogy más drukkerek is meg vannak-e győződve róla, hogy ha agyonizgulják magukat a képernyő előtt, azzal segítik a csapatukat/kedvencüket. Bennem elég erősen él ez a hiedelem. A Bayern Pétervár elleni veresége, a németek elbukott Eb-döntője vagy Cseh Laci két második helye sem tudott kigyógyítani ebből. Ez az ötödik hely se fog.
Talán majd a főnöknőm, ha megint csak délután megyek be melóba? Neeeem, előrelátó voltam, ezúttal szóltam neki, hogy ebéd előtt ne várjon. 
Akkor megvárom még Cseh Laci elődöntőjét is. Addig meg jöjjön egy kis kézilabda (a német fiúk vezetnek Egyiptom ellen – a magyar csapat nincs itt, ergó automatikusan drukkolunk a germán testvéreknek!) A Kossuthon meg hallgatok hozzá egy kis birkózást (ásítás) mmmmeeezt lehet fekve is… (még egy ááásí…………….
augusztus 14th, 2008 at 21:35
amugy tegnapelott beszeltem pekinggel telefonon… mondjuk nem tolott el orommel a hivas, mert az egyik fonokommel beszeltem, mert problemak voltak egy csaladi haz vilagitasaval, aztan a szerelo felcsorgette, hogy mi a ceco, de mondtam neki, hogy felesleges, mert nalam jobban nem ert senki a szisztemhez…. hehe… az igazat megvallva en is csak pelenkaban jarok… de legalabb flegmulhatok, hogy beszeltem pekingkel:) … amugy a problemat megoldottam, de ket szep orat raaldoztam az eletembol
augusztus 15th, 2008 at 07:29
germán testvérek… a genetikusok meg forognak a sírjukban