Egy hét telt el a hírhedt DAC-Slovan meccs óta, de a kedélyek csak nem akarnak csillapodni. S mintha nem is akarnák csillapítani őket. A magyar fél a szlovákot vádolja: “tessék megmutatni a bizonyítékokat a rendőri beavatkozás jogosságára”, a szlovák meg a magyarra mutogat: “szándékos provokáció volt az egész.” A józan gondolkodású ember meg belefárad, megunja, s azt kívánja, bárcsak lenne már vége az egész cirkusznak, nem érdekli az igazság, csak foglalkozzanak már “valami értelmesebb dologgal”. Mi józan gondolkodású emberek vagyunk, és nem ennek ellenére, hanem pont ezért érdekel minket az igazság.
Már a Malina Hedvig ügyben is nagyon csavarta (és csavarja) az orrunkat, hogy az általános közvélemény szerint “már az Isten se tudja, mi történt igazán.” Pedig tudja. Nemhogy az Isten tudja, de még mi is. Hedvig, Eugen Korda, Štefan Hríb, s mi is meg vagyunk győződve róla, hogy megverték őt. Sőt. Biztosak vagyunk benne, hogy a szlovák rendőrség és maga Kaliňák úr is nagyon jól ismeri az igazságot. Csak nem mondja. Mert nem akarja. Mert nem az a célja vele…
a bejegyzés a korkep.sk főoldalán folytatódik