Már elég régóta él bennem egy olyan kép az életről, hogy az egy hatalmas nagy puzzle. Emberi aggyal megszámlálhatatlan apró lapocskával, melyeknek mindegyike más alakú. De – bármennyire is felfoghatatlan – mindnek megvan a maga helye, ami csak az övé, ahova csak ő fér el. Semmi mást nem kell tennie, “csak” megtalálnia a saját rését a hatalmas kirakóasztalon.
Ez nem mindig megy olyan egyszerűen. Már csak azért sem, mert a látszat sokszor csal: arról a helyről, ami elsőre ideálisnak tűnik, később kiderül, hogy nem is olyan kényelmes, ergó: nem az, ahol a puzzlenak lennie kell. Sajnos ehhez a felismeréshez nem társul mindig (és azonnal) a bátorság is, hogy a kicsi kis puzzledarab elmozduljon onnan, s újra elkezdje keresni a megfelelő helyet. Mert noha már nem is olyan kényelmes az az üreg, a szokás nagy úr, annak meg gyakori kísérője a félelem. Az újabb kereséstől, meg attól, hogy ha erőszakkal kiszakítjuk a puha kis helyéről, akkor felborulhat az egész puzzletábla. S az eddigi rendezett kis kép helyén egy romhalmaz marad.
Pedig nem. A bátorság jutalma a megkönnyebbülés érzése. Kíséri még ugyan egy kis égető fájdalom – mint ahogy a feltört lábak is sajognak még azután is, hogy megszabadultunk a kívülről felettébb mutatós, ám belülről roppant kényelmetlen cipőtől -, de a szabadság újbóli megtapasztalása szépen lassan begyógyítja a sebeket.
A puzzle már csak ilyen játék. Elsőre egyik puzzledarab sem csak nagyon kevés puzzledarab találja meg a helyét, s a tévedések megkérik az árukat, néha kevesebbet, néha többet. De minden egyes téves házszám közelebb visz a keresett címhez. Ettől szép ez a játék. Csak tessék bátran játszani!
Ezt üzeni egy magát újra szabadnak érző puzzledarab
június 17th, 2009 at 06:30
…már csak az a kérdés, hogy mit hagytál abba
június 17th, 2009 at 16:39
Kettőt tippelhetsz…
június 17th, 2009 at 17:07
igazán megkönnyíthetnéd a dolgomat, pl. úgy, hogy:
egyre tippelhetsz ezek közül-
a, nem drukkolok többet a Bayernnek, mert lúzerek
b, nem írok többet a fürgeujjak.hu portálra
június 17th, 2009 at 21:54
Na jó, elárulom: nem küldök több házivideót a fürgeujjak.hu-ra