A magyar véleményeket a szlovák kormány pénteki döntéséről, hogy megtagadja a belépést Sólyom Lászlónak Szlovákiába augusztus 21-ére, nem kell bemutatni. Határon innen és túl minden magyar egyetért abban, hogy ez egy diplomáciai botrány. De vajon mit gondol Fico legújabb “hőstettéről” a szlovák közvélemény? Az ellenzék csalódást okozott, vajon a szlovák sajtó se lát tovább a Mátránál? Szlovák lapmustra a hétvégéről.
Ha a bulvárt nem vesszük számításba, márpedig nem vesszük, akkor a két legolvasottabb szlovák véleményformáló napilap a Sme és a Pravda. A kettő közül az előbbi foglalkozik többet az üggyel.
Peter Morvay két kommentárban is (itt és itt) szót kér magának, s olvasva a véleményét inkább függőleges irányban mozog a fejem, mint vízszintesben. Hogy szemére hányja a rendezőknek, hogy nem hívták meg a szlovák elnököt is? Igaza van!
Hogy nacionalista hisztériának nevezi a szlovák fél viselkedését? Igaza van. Hogy megkérdőjelezi a Híd missziójának komolyságát és hitelességét a magyar-szlovák kapcsolatok javításában, ha a párt egyik alelnöke (gy. k. Bastrnák Tibor) mint főszervező nem hív szlovák díszvendégeket a “közös királyunk” szobrának felavatására? Igaza van!
Hogy lerántja a leplet a szlovák politika kettős mércéjéről, ha a magyarokról van szó? Igaza van!
Azt azért hozzátenném halkan, hogy tudom, tudom, hiba volt mellőzni a szlovák felet, s egy szlovák kommentátor ezt nem hagyhatja ki a szösszenetéből. De ha összehasonlítjuk a két hibát: nem hívjuk meg a szlovák elnököt (egyik serpenyő), megtiltjuk a belépést a szomszédos köztársasági elnöknek az országba (másik serpenyő), akkor melyiknek nagyobb a súlya? És nem csak halkan és nem csak mellesleg teszem hozzá, hogy nem három milligrammal…
Lényegében Morvayval hasonló véleményen van a másik két SME-kommentátor is, akik szót kérnek az ügyben: Marián Leška exotoknak titulálja Ficoékat (szelíd eufemizmus, mit mondjak…), Daniel Hevier Szent Istvánhoz méltatlannak nevezi a szoboravatási ünnepséget. (Javól, herr Hevier, de ki is volt az ünneprontó? Vagy ha úgy tetszik: nagyobb ünneprontó?)
A SME nálam átment a vizsgát. A politikai ellenzékkel ellentétben nem az olvasottsági statisztikát böngészték át, mielőtt megszólaltak, hanem el merték kiáltani magukat, hogy meztelen a király.
A Pravdáról ugyanez már nem mondható el. Ők már múlt héten levizsgáztak, mikor elkezdték az egész Sólyom körüli hisztériát. Dag Daniš – a drága kommentátoruk – a hétvégén ugyanott folytatta az agymenéseit, ahol abbahagyta. Az elmérgesedett kapcsolatért szerinte mindenki hibás (Sólyom, a magyar diplomácia, legújabban meg az MKP karöltve a Híddal), csak a szlovák oldal nem. “Mert mi mást kellett volna tennie a szlovák kormánynak, talán be kellett volna vetnie a kommandósait a saját emberei ellen, s biztosítani a magyar köztársasági elnöknek, hogy magyar zászlók alatt sétálgasson Komáromban?” – teszi fel a cseppet sem szuggesztív kérdést a buzgó újdondászunk. Nem, bazmeg, csak engedni kellett volna, hogy egy EU-s állampolgár (aki mellesleg még köztársasági elnök is) éljen az Unió adta jogaival s ellátogathasson egy másik tagállam városába. Ahova ráadásul meghívták, s szeretettel is látták! Bezzeg mikor kínai titkosrendőrök verik a honfitársaidat az elnöki palota előtt, a szlovák elnöki palota előtt, hogy egész pontos legyek, akkor afelett szemet lehet hunyni (vagy legalábbis nagyon keskenyre összehúzni)?!
Független véleményt is próbált ám mutatni a Pravda. Rudolf Chmel egykori magyarországi nagykövettel és Jiri Pehe cseh politológussal készítettek interjút. Az interjúról mindenki tudja, hogyan készül: az újságíró csak kérdez, a másik fél meg válaszol. Itt aztán senkit nem lehet elfogultsággal vádolni. Hát, nem teljesen. Egy kérdést, ugye, többféleképpen is fel lehet tenni. Lehet úgy is, hogy: “De mégis, az nem csak provokáció, ha egy elnök látogatásra jön, s az elnök kollégáját nem látogatja meg?” De akár úgy is (lehetne), hogy: “Tényleg provokációnak minősül, ha egy elnök látogatásra jön…?” Hát, igen, mint mondtam, többféleképpen rá lehet kérdezni a dolgokra. Aszerint, hogy milyen válaszokat szeretnénk kapni…
A Pravda nálam megint megbukott a vizsgán. De nem azért, mert különbözik a véleményünk, hanem mert nagyon magyar kártya illat árad a lapok közül. Ahogy Fico a kormány baklövései és orvlövészei felé akar belőlük várat építeni magának, úgy a Pravdánál a magasabb olvasottság aduászának tekintik. Csakhogy hamiskártyások mindketten. Azokat meg, ugye, nem szeressük.
Kíváncsian várom még a .týždeň reakcióit. Az online kiadásukban eddig csak egy rövid cikk foglalkozik a témával. Azt viszont megnyugtató érzés olvasni, Mégiscsak merik hallatni a hangjukat a derék, becsületes, egyenes, őszinte, értelmes, igazságos, toleráns, jóravaló szlovákok is?
(S a kérdőjel helyére vajon mikor lesz bátorságom felkiáltójelet tenni?)
augusztus 25th, 2009 at 00:03
Nem értem, miért kellett volna meghívni a szlovák elnököt. Szerintem ez egy teljesen felesleges gesztus lenne, amivel nem kötelező élni.
augusztus 25th, 2009 at 00:16
Hát mondjuk azért, mert a főszervező alelnöke egy újonnan alapított pártnak, mely hidat (érted, Hidat…) szeretne építeni a szlovákok és magyarok között. S nem egy jó alkalom lett volna bebizonyítani, hogy ezt komolyan gondolják? Elküldik a meghívót, aztán vagy elfogadja vagy nem. A labda az ő térfelén van.
szeptember 1st, 2009 at 00:00
[...] A Sólyom-ügy miatti kifakadásomra gondolt. Én meg azt gondoltam, hogy a SME újságíróinak megnyilvánulásaira rámondhatom, hogy elég hangosak és elég értelmesek. De most egy még hangosabb, s még [...]