Az utóbbi két napban két ember kérdezte meg tőlem, hogy nem félek-e ebben a pólóban járni Pozsonyban. Először a csopaki hálós ajándékpóló volt rajtam egy Pilinszky idézettel a hátán, másodszor meg a Budapest Drinking Team T-Shirtöm még a Szigetről.
Nem. Nem félek. S most már az a feltűnéskeltés kellemetlen érzése sincs bennem, ha csak szlovák környezetben megszólal a telefonom. Gondolkodás nélkül felveszem magyarul. Valahogy így csapódik le bennem ez az egész szlovák-magyar feszültség(keltés), s ez cseppet sem zavar.
Aminek viszont nem örülök, hogy a szlovákom megérezte a majd’ három hetes otthon tartózkodást, illetve magyarországi táborozást, nehezebben jutnak eszembe a megfelelő szavak.
Mi lesz, a 10 hónapos brémai kiruccanásom után?
Nem szabad elfelejtenem szlovákul. Továbbra is vallom, hogy úgy kell megőriznünk a magyar identitásunkat a Felvidéken, hogy elsajátítjuk a szlovák nyelvet is. Mégha nem is könnyű mindig kétnyelvűnek lenni.
augusztus 26th, 2009 at 23:42
Helyes!
augusztus 27th, 2009 at 11:02
JUSZTIS!!!
S egyetertek, s kellene pont ezzel a felirattal polot csinalni
lehetne jo kis polgari ellenallai akciot is kezdemenyezni, s iskolakat feloltoztetni ilyen polokba… na, elszaladt a fantazia… csak tortenjen mar valami!
augusztus 27th, 2009 at 14:08
Pont melyik felirattal is? A BUDAPEST DRINKING TEAM-et tuti csípnék a gyerekek
augusztus 27th, 2009 at 17:09
hihi. tény
február 10th, 2010 at 09:17
Érdekes felvetés…. Leginkább jövök, megyek feliratú
polókat hordanék.