szUPjektív

Mikor Pozsonyban felszálltam a vonatra, hogy kiutazzam egy hónapra Berlinbe, még csak három hétre volt szállásom. Valahogy mégse izgultam. Gondoltam, majd találok ez alatt a három hét alatt valamit. Aztán teltek a napok, s alig tettem efelé lépéseket. Szinte már kezdett aggasztani, hogy ennyire nem izgat a dolog. Eltűnt volna belőlem a felelősségtudat, vagy mi?

Read the rest of this entry »

„Man entdeckt keine neuen Weltteile, ohne den Mut zu haben, alte Küsten aus den Augen zu verlieren.” (Andre Gide)

Ezzel teljes ez a mai vasárnap.

- Mi lehet nagyobb dolog, mint megkapni a Nobel-díjat?
- Visszautasítani.

Néhány hónapja – de az is lehet, hogy már egy éve is megvan – siet az órám. Először csak egy percet sietett, aztán kettőt, az utóbbi időben már hármat is. Ma fogtam, és újra beállítottam rajta a pontos időt.

Pár pillanat és néhány aprócska mozdulat volt az egész. Mégis hónapokig tartott amíg rávettem magam erre a néhány aprócska mozdulatra.

Vannak döntések, amiknek meg kell érniük.

- És a barátod? Hogyan tovább, ha te visszamész Fehéroroszországba?
- Hát, lehet, hogy hozzámegyek feleségül…
- Kérem?
- Igen, ő már a házasságról beszél…
- Ööö, jól emlékszem, hogy azt mondtad, itt ismerkedtetek meg Németországban szeptemberben?
- Igen.
- (…)
- Tudod, nagyon jó fiú, a tenyerén hordoz. A szülei is elfogadtak, pedig én vagyok az idősebb. Meg kell az ilyet becsülni.
- Aha… Irena, kérdezhetek valamit?
- Kérdezz.
- És szerelmes vagy?
- Hát, azt hiszem igen. Szerintem igen.

Read the rest of this entry »

Ha valamin változtatni szeretnél, azt ne holnap vagy egy óra múlva tedd, hanem AZONNAL!

You can be anything you want to be,
Just turn yourself into anything you think that you could ever be.
Be free with your tempo, be free, be free
Surrender your ego, be free, be free to yourself!

Read the rest of this entry »