"… nem én vagyok bonyolult, hanem a dolog, amiről beszélek." (Karinthy)
Pozsony, (a notebookom szerint) 04.13
Sajnálattal jelentem, hogy megint nem sikerült. Nemhogy az arany nem jött össze, de még érem se lett belőle. Gyurta Dani 200 mellen csak az 5. helyen ért célba. Még az se segített neki, hogy csipás szemmel végigdrukkoltam az egészet. 
Mi is lehetne mostanában a legaktuálisabb beszédtéma, mint az olimpia. Na, meg az, hogy csak nem akar összejönni az várva várt magyar aranyérem. Többek között hála egy amerikai fiatalembernek is. Igen, Mr. Phelps kétszer is maga mögé utasította a mi fergeteges Cseh Lacinkat, így két Európa-csúcs sem volt elég az első aranyéremre. Kár. Nagy kár, hogy pont ezzel a csodagyerekkel kell egyszerre medencébe ugrania. Vagy nem is annyira az amerikai csodagyerek az ellenfél, hanem az amerikai csodaszerek?
2008. augusztus 8-án este 8 óra 8 perckor Pekingben a nyitóünnepséggel kezdetét vették a XXIX. Nyári Olimpiai Játékok. És nem is akárhogyan. A kínaiak kitettek magukért: a bő négy órás műsorral elkápráztatták az egész világot. Mintha ők is érezték volna: szükségük van rá, hogy a sziporkázó tűzijáték és a színes karikák eltakarják a szemünk elől a vörös csillagot, a sarlót és a kalapácsot.
2003. június 26.: Marc-Vivien Foé kameruni labdarúgó a Kolumbia elleni mérkőzés 73. percében összeesik, majd nem sokkal a találkozó után meghal. 2004. január 25.: Fehér Miklós, huszonötszörös magyar válogatott csatár a Benfica – Guimaraes bajnoki meccs hosszabbításában váratlanul földre csuklik és elveszti az eszméletét. Az orvosok már nem tudnak segíteni rajta. 2007. augusztus 25.: Antonio Puerta a Sevilla – Getafe bajnoki összecsapás első félidejében először csak lehajol, aztán összeesik. A hazaiak 22 éves csatárát még újra tudják éleszteni, a saját lábán hagyja el a pályát, de három nappal később a kórházban meghal. 2008. július 15.: Kolonics György edzés közben rosszul lesz, elveszti eszméletét és meghal. Az utóbbi pár év négy legmegdöbbentőbb halálesete a sportpályákon. Köztük két magyarral. Mi történt velük? Read the rest of this entry »
Gyerekkoromban krónikát írtam minden egyes foci Eb-ről vagy vb-ről. Írtam az eredményeket, nyirogattam ki az újságcikkeket, ragaszgattam a képeket, s figyelemmel kísértem a statisztikákat. Sőt, még sajátot is készítettem.
Ha valaki azt mondta volna nekem az Eb előtt, hogy ez a párosítás lesz majd az elődöntőben, kiröhögtem volna. Ezzel, gondolom, nem vagyok egyedül. S nem a németek miatt. Mert ugyan mainstreem lett a Nationalelf szidása, de ez a legékesebb bizonyítéka, hogy a németektől mindig tartani kell, mert mindig össze bírják szedni magukat a nagy világversenyekre (számolja valaki, hány közhely van ebben a kis felvezetőben? Segítek: 3. Tovább után jön a többi).
A ma esti német-portugál negyeddöntőt ezúttal sajnos nem tudom a Fanzone-ban végig izgulni, úgyhogy hangulatcsinálónak jöjjön legalább pár videó, melyet az osztrák-német meccs előtt készítettem a fényképezőgépemmel Bécs utcáin.
Már akkor eldöntöttem, hogy elmegyek egy meccsre, mikor Ausztria és Svájc megkapták a rendezés jogát. S mikor az is kiderült, hogy a németek az osztrákokkal leszenk egy csoportban, s az egymás elleni meccset Bécsben játszák, már azt is tudtam, melyik mérkőzés lesz az. Természetesen az osztrák-német. Jegyet sajnos nem sikerült szerezni, de a Fanzone hangulata feledtette azt, hogy csak kivetítőn követhetjük figyelemmel az eseményeket. Félmillió osztrák, német, lengyel, horvát stb. futballbarát társaságában. Tovább után részletek.
Read the rest of this entry »
Az első játéknap, mikor nem néztem a meccseket. Az unokatesómékat kalauzoltam el Pozsonyban s mutattam meg nekik kicsit a várost mielőtt elindultak volna nyaralni Egyiptomba. Mondjuk visszaérkezésükkor is lett volna erre alkalom, de kit érdekel már az egyiptomi piramisok után a pozsonyi Óváros? Senkit.
S az kit érdekel, hogy a címvédő görögök már el is búcsúztak az Eb-től? Senkit.
1. A 2006-os vb-döntő két résztvevője közül az egyik el fog búcsúzni. Az olaszok? Vagy a franciák? Az eddig látottak alaján teljesen mindegy. Mindkettő csak árnyéka önmagának.
[Az olasz árnyékban talán egy árnyalatnyival kellemesebb állni. Fogunk a negyeddöntőben is.]
2. Övrebö elvtárs a szokottnál gyengébben fújt. Reméljük utoljára az Eb-n!
[Toni gólja szabályos volt, lesről szó se lehetett. A román tizenegyes? Én nem fújtam volna le 
]
3. Gyönyörű amit a hollandok csinálnak. De miért van az az érzésem, hogy június 29-én nem Van der Sar fogja a feje felé emelni a trófeát?
[Én még mindig bízom benne, hogy Michael Ballack lesz az....]